Hosszúhetény Község Önkormányzata sikeresen pályázott,

és 31.273.640 Ft -ot nyert

a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében (TÁMOP) meghirdetett

                                                    "Kompetencia alapú oktatás

                                  - egyenlő hozzáférés -

                               innovatív intézményekben"

című projektre.

Az összegből 24.411.806 Ft-ot a Nemes János Általános Művelődési Központ és Könyvtár,

                          a fennmaradó 6.861.834 Ft-ot pedig

       a Zengő Óvoda - Kindergarten Zengő

              használhat fel fejlesztésre.

 

        A program megvalósítása a 2009-2010-es nevelési évtől kezdődik.

 

 Projektindító nap: 2009. június 29-én

        Ebből az alkalomból

                 tisztelettel meghívjuk Önt

                 az általános iskola épületébe 17 órára.

A projektindító nap szakmai programja:

• Köszöntő és tájékoztató

                Faragóné Cseke Blanka, Hosszúhetény polgármestere

• TÁMOP "Kompetencia alapú oktatás - egyenő hozzáférés - innovatív intézményekben" - alapvető célok, fejlesztési lehetőségek

                Nagy Lajosné projektmenedzser

• "Tudásháló" a TÁMOP 3.2.2./08/2/a - területi együttműködések, társulások, hálózuati tanulás.

                Márton Judit, a aBaranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja ig.h.

• Kompetenciafejlesztés az óvodában

                Nagy Kázmérné óvodavezető

• "Közoktatási intézmények szakmai megújulási programja" pályázat bemutatása

                Radó Zoltánné, a Nemes János Általános Művelődési Központ és Könyvtár ig.

• Szakmai fejlesztés, innováció az intézményekben

                Grosch Szilárd - Nemes János Általános Művelődési Központ és Könyvtár szakmai vezetője
                Csajkásné Kéninger  Ágnes - ZengőÓvoda - Kindergarten Zengő szakmai vezetője

 

A környezettudatos magatartás kialakításának programja►

Portékakészítést megelőző anyaggyűjtés

1. Gyümölcsszüret
2. Természetből származó anyagok begyűjtése
3. Újrafeldolgozásra alkalmas hulladék begyűjtése

Vásár általános céljai és feladatai
Külső környezet tevékeny megismerése	Gyűjtögetéskor, anyagokkal történő tevékenykedéssel, feldolgozás során szerezzenek sokirányú tapasztalatot. Beszélgetés:régi mesterségekről meglévő ismereteik felelevenítése, vásári portékát készítő mesteremberek- passzív, aktív szókincs fejlesztése Néphagyományok, szokások hangulatának, bennük rejlő ősi értékek átörökítése Népi hiedelmek, megfigyelések  során ok-okozati összefüggésekre rávilágítás – gondolkodás fejlesztése Hulladék újrahasznosításáról szerezzenek tapasztalatot. – Szelektív hulladékgyűjtés fontossága (Matematika – halmazképzés) – Környezetkímélő életmódról meglévő tapasztalatok felerősítése, további tapasztalatok  gyűjtése. Összehasonlítás: alapanyagok régen és ma Identitástudat erősítése, természeti és tárgyi környezetről ismereteik bővítése játékos, tevékenységben gyakorolt módon.
Anyanyelvi, irodalmi nevelés	Beszélgetés – gyermekek megfogalmazzák eddigi vásári tapasztalataikat Vásár jelzése, idejének megnevezése a helyiségnévben- Csíkszereda, Marosvásárhely, … Régi vásárok szokásainak felelevenítése változatos, szemléletes módon - belső kép kialakulásának segítése , fantázia, képzelet fejlesztése Közmondások, szólások a vásárról – Gondolkodási műveletek fejlesztése, anyanyelv „finomságaival” ismerkedés Népi vásári kikiáltok megismerése – Hangulati, képi világ érzékeltetése, a népköltészet által gazdagabb, árnyaltabb kifejezések, a tájnyelv megismertetése mellett, memorizációs képesség fejlesztése Vásári kikiáltók megfogalmazása saját portékára - Rím, ritmusérzék fejlesztése Játékos vásárlási helyzetek teremtésével udvariassági szokások, párbeszédes helyzetek gyakorlása erkölcsi tartalom közvetítése.
Vizuális nevelés	A portékakészítés, a vásártér kialakítása, a népviseletbe öltőzött felnőttek nem mindennapi vizuális élményt nyújtanak,  ősi értéket közvetítenek.
Zenei nevelés	A kiválasztott dalanyag, zenehallgatás anyaga segítse a gyermekek érzelmi ráhangolódását a vásárra. A hagyományokhoz kapcsolódó játékok megismerése, átörökítése - harmonikus mozgás fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése Játékos helyzetek, népi dalos játékok közben törekedjenek a tiszta éneklésre, tempótartásra, szabályok betartására Népi mondókák, kikiáltók megismerése, gyakori ismétlésével a gyermek ritmusérzékének, egyenletes lüktetés begyakorlódásának fejlesztése
	Mondókák: Gyere Dani a térdemre… Hőc, hőc katona…. Gyerekek, gyerekek…. Az öcsödi vásárba… Ákom-bákom, tudákom… Gyere velem a vásárba…. Perecet vegyenek… Mézes bábút vegyenek…      Itt a kalap      Alma, alma gömbölyű    Stb…	Dalok, népi dalos játékok: Tudom én már mit csinálok… (népi szöveg – Kodály) Egy, kettő, három, négy kopasz barát hová mégy?...(felelgetős nd) Hej Görbéné, Görbéné… Faragószék: Ez a kapa, esz a kasza… Árva Panni húgom… Hej, a sályi piacon… Zenehallgatás: Népzene
Mozgás	Utánzásos mozgások – mesteremberek munkájuk során használt alapvető mozdulatok Népi dalos játékok során – szabálytudat alakulásán túl, nagymozgások harmonikus fejlődésének gyakorlása Táncház keretében egyszerű lépések gyakorlása (utánzás), térformák megismerése,  ritmusérzék, harmonikus mozgás alakulása; Népzenére spontán tánchelyzetek teremtése a csoportban Közösségi élmény legyen, az együtt táncolás élményének megismerése, megszerettetése, érzelmi kötődés megerősítése

*Portékakészítés  - játékos tárgykészítő tevékenység

• .A gördülékeny lebonyolítás végett megelőző egyeztetéseket, előkészületeket, próbákat tartunk.

A nevelőtestület által előre egyeztetett időben és módon szerveződik a vásárnap.

Ügyelünk arra, hogy a megelőző időszakban a gyermekek felkészüljenek a nagy forgatagra, egyszerűen átlátható legyen számukra, elbizonytalanodás esetén megtalálják a számukra biztonságot nyújtó felnőttet, vagy a csoport „bázisát”.

A felnőttek (óvónők, dajkák egyaránt) lelkesen vesznek részt a játék minél teljesebb és hitelesebb közvetítésében.

Szerepet vállalnak:

• vásári komédiában, bábjátékban
• vásár hangulatának fokozására népviseletbe öltőznek
• Vásártéren segítik a gyerekek vásárlási élményét, egyben biztonságérzetet is erősítik
• Vásári portéka árusítás is rájuk vár.

 

Vásári forgatókönyv

8.30-9.00       Lacikonyhás reggeli a csoportokban

                     (Italjegyeket és ételjegyeket már reggel megkaphatják, indulás előtt a gyerekek)

 

9.10                Gyerekek elfoglalják a helyüket a bábelőadáshoz (csoportok óvónői, dajkái)

                        Helye: Napocska csoport – (Bábszínház terének kialakítása – dadus nénik, Napocskás óvó nénik)

                     Előjáték:Kakas kukorékol „Kislányom, fiúcskám ” felébresztése; Öltözködés, készülés;  Vásárba indulás; Vásári bábjátékra beülünk

                      Bábjáték kezdete  (óvónők) Zeneeszközök – Ligeti Zsoltné,  Bábok: Németh Rudolfné

 

• Gyerekek csoportonként elvonulnak a vásártérre az asztalaik mögé

(csoport óvónói, dajkái)

Debrecenbe kéne menni….

Hejj a sáji piacon,

 

Összekötő „lári-flári”  - csoportok vásári kikiáltói:

Napocska – Düvő, düvő, lyukas fürdő….(Pichler Piroska, Katonáné G. Andrea)

    Táltos – Felültem egy hintára…(Csajkásné K. Ágnes, Czentner Györgyné)

            Szivárvány – Nagy vásár volt Tücsökfalván (Ligeti Zsoltné, Lép Adrienn)

                        Katica – Tessék, vegyenek, fehér mázas cserepet (Németh Rudolfné, Fekete Éva)

                                   Napraforgó – Tessék, tessék, van itt bőség….(Éberné N. Judit)

Tekergő, kanyargó portéka szemlére hívok mindenkit  (Tíberné Pap Csilla)

• figyeljünk arra, hogy a gyerekeket fogják meg egymás kezét
• vissza megy mindenki a helyére – peták osztás itt  (óvónők, dajkák)
• gyerekek elindulhatnak vásárolni.
• Vásári forgatag. (Szülők, dadus nénik az árusok)

Népzenére tánc – Felelős: Nagy Judit

 

 

FARKAS – NAP   (október 31.)

 

Wolfgang bencés szerzetes, Regensburg püspöke, 971 – ben hazánkban is járt. Szent István feleségét Gizellát ő nevelte. A régi hit szerint Wolfgang készítette az első fejszét, melynek elhajításával jelölték ki, hogy hol építsenek templomot. A fejsze jelölte helyre épült főapátsága is, s fejszéjét az oltárba falazták. Ezáltal vált ő a famunkások, ácsok, favágók védőszentjévé, valamint a farkasoktól óvakodó pásztoroké. Farkas napján a fák „elalszanak”, nedvkeringésük leáll. Mi emberek is többet gondolunk a halálra, az elmúlásra, halottak napján az eltávozottakra. Ám ne gondoljuk, hogy a halál elpusztulást jelent, a halálból mindig új élet születik, s ezért ültetettek régen az emberek Farkas napján a kidöntött fa helyett facsemetét. Hajdan az emberek csak az „alvó” fákat vágták ki, „ nem vérzett el”, bútorfának, épületfának egyaránt tartós maradt. Számunkra Farkas napja az élet folytonosságát jelképezi, az elmúlás – újjáéledés körforgását. A fa megmunkálása a magyarság legrégebbi foglalkozásai közé tartozik, szerszámai egyetlen portáról sem hiányoztak.

                                                                                        

TÉMA	Külső világ tevékeny megismerése	Matematika	Irodalmi- anyanyelvi nevelés	Vizuális nevelés	Zenei nevelés	Testi nevelés
Favágás Előzményei	A fák növekedésének folyamatos megfigyelése Mi szükséges a fák növekedéséhez-megfigyelés, beszélgetés, növénygondozás Táplálékfelvétel hogyan történik Mire használjuk a fát? Mi jut eszünkbe a fáról? A fák szerepe a levegő védelmében, megóvásuk Komposztálás	Ok- okozati összefüggések felfedezése	Szókincs bővítése- aktív és passzív egyaránt Nyelvi finomságok érzékeltetése (hangutánzó, hangulatfestő szavak, színárnyalatok, hasonlatok) Népi rigmusok- varázslások megismertetése a gyerekekkel	Gyönyörködtetés, a természet szépségeinek felfedeztetése Tér bejárása, téri tájékozódás Fa részei, arányai, változásai évszakonként, és a fa elhalásával Fa rajzolása, festése, mintázása Fa levelének, kérgének lenyomata Száraz fa ágainak hasznosítása pókháló szövésre, és terménybábok, dekoráció, készítésére	„Kiszáradt a diófa” énekes népi játékkal a természet változatosságának érzékeltetése „Ácsorogjunk, bácsorogjunk” népi énekes játékkal a fa felhasználásának lehetőségeit szemléltetjük	Séták, kirándulások  alkalmával erőnlét, állóképesség növelése, a természet erőinek felhasználásával edzettség erősítése
Favágás egyik szülő kiskertjében	Száraz fa körbejárása, törzsének, ágainak megfigyelése, ágak iránya, kiterjedése Nyitott- csukott szemmel a fa törzsének simogatása, dörzsölése: Mit érzel? Kéreg minta, lenyomat készítése papírral, gyurmával Fa búcsúztatása dallal, tánccal Miért kell kivágni? Favágás technikája Balesetvédelem Fára erősített kötéllel fa kidöntésében tevékeny részvétel Az évgyűrűk megszámolása, jelentőségük Élő és élettelen fa összehasonlítása (ága törik, roppan- hajlik miért) Miért volt szükség a fa kivágására Mit ad az embernek a kivágott fa	Mennyiségek mérése: fa törzse- ága, vastagság- hossz Gestalt funkciók gyakorlása Évgyűrűk megszámlálása Ok- okozati összefüggések meglátása   Levélhalmazok összehasonlítása Levélből labirintusjáték építése	A favágás kellékeinek megismerése, megnevezése- régen és ma milyen szerszámokat használtak Hangutánzó szavak gyakorlása A témához illő őszi versek, rigmusok, melyek tükrözik a munka fontosságát, nehézségét, jutalmát	Fa arányainak érzékeltetése Törzsének, kérgének, ágainak tapintás útján történő megismerése, árnyékos- napos oldalának megfigyelése Játék az avarban, térformák alkotása száraz levél gyűjtésével Száraz ágak köré pókháló szövés, terménybáb készítés, barkácsolás Száraz ággal rajzolás a földre, lenyomatok készítése	„Esik az eső”, „Süss fel nap” népi dalosjáték és a „Csepp- csepp csepereg” dal felhasználásával szemléltetjük a növények létszükségleteit, utánzó mozgás kíséretében Énekes játékok ismétlésével körbejárjuk a kivágandó fát, majd az elültetett facsemetét- búcsú a száraz fától, - a facsemete növekedésre serkentése	A fa kivágása, ágak, levelek összegyűjtése serkentőleg hat a gyermek szervezetére, erőnlétet, állóképességet növel
Faültetés az óvoda udvarán	A munka folyamatának megbeszélése, a gyerekek tevékeny részvétele a munka folyamatában: Milyen fáink vannak az óvoda udvarán? Milyen fákat ismerünk ezeken kívül? Facsemeték megfigyelése, részeinek megnevezése, funkciói a fa életében Lombhullatók- örökzöldek összehasonlítása Fa ültetés csoportonként: örökzöld és gyümölcsfák Mi élteti a fákat? Fakéreg szerepe Szerszámok használata- gödör kiásása, mélysége, trágyázás jelentősége, a facsemeték összehasonlítása a kivágott fával Ültetés Facsemetét körbejárva „varázslással” segítjük a növekedésben Miért fontosak a fák?	Gödör mélysége, nagysága, beleállhat egy- egy gyerek- viszonyítás Fogalomalkotás: Absztrahálás, általánosítás, konkretizálás- gondolkodási műveletek gyakorlása Logikus gondolkodás fejlesztése Gondolkodás fejlődési szakaszok szerinti differenciált fejlesztése: Kicsiknél cselekvő szemléletes Középsősöknél képi szemléletes Nagyoknál az elemi fogalmi- nyelvi gondolkodási szint fejlesztése Érzékelési területek összekapcsolása, észlelés fejlesztése keresztcsatornák erősítésével	Népi varázslások, a hangulathoz illő rigmusok	Az udvar elrendezése, hová ültessük a facsemetét A föld tapintás útján történő érzékelése, illata	A témához kapcsolódó dalok, népi játékok ismétlése	A facsemete ültetése, öntözése, egy munkafolyamat végrehajtása, az eredmény feletti öröm a gyermek testi képességeit is fejleszti: ügyesség, egyensúlyérzék, erőnlét, kitartás

 

ERDEI ISKOLA

 

Óvodánkban idén második alkalommal látogatunk el az árpádtetői Mókussuliba. Szeretnénk rendszeressé tenni, hogy minden tavasszal a középső- és nagycsoportosokkal részt vegyünk az erdei óvodai programban.

Célja:

• Játékos felfedeztetéssel az élménypedagógián keresztül ismerjük meg környezetünk növény- és állatvilágát.
• Környezettudatos szemlélet fejlesztése.

 

Előzmények:

• Valamennyi csoportunk tesz kisebb-nagyobb kirándulást a falu körüli erdős, bokros területeken.
• Folyamatosan megfigyeljük a körülöttünk lévő természet változását.

 

Szervezési feladatok:

• Időpont egyeztetése az erdei iskola vezetőjével
• Autóbusz bérlése
• Szülők értesítése

 

Külső világ tevékeny megismerése:

• Megbeszéljük, mi kerüljön a hátizsákba.
• Túrázás, utazás közben milyen szabályokat kell betartanunk?
• Védett növény és állatfajok megismerése.
• Megérkezés az erdei iskolába, környezetének megnézése.
• Hátizsákokat, kabátokat lerakjuk a foglalkoztató teremben.
• Elindulunk a Mókus tanösvényre.
• Az állatsimogatóban lévő állatok megfigyelése, simogatása, a magunkkal hozott gyümölcsökkel, zöldségekkel etetése.
• Az útközben látott növények felismerése, megnevezése, fenyő magjának röptetése.
• Örvös galambfészkének felfedezése, a madár hangjának, viselkedésének megfigyelése.
• Megkóstolhattuk a salátaboglárka levelét.
• Megfigyelhettük a katicabogarak viselkedését, mit esznek, hogyan keresik az élelmet.
• Találtunk cincért, nünükét, a rovarvizsgáló dobozban nagyító alatt is megkukucskáltuk, megfigyeltük őket.
• Néha felröppenő madarak hangjait, neszeit is felfedezhettük.
• Rácsodálkozhattunk az út közepén levő pocsolya „lakóira”, a békaporontyokra, akiket egy arra járó autó kereke szárazra vetett, de Rita nénivel közösen megmentettük és visszaraktuk a vízbe.
• Szedtünk, kóstoltunk medvehagymát, vittünk is magunkkal az ebédre hozott szendvicsekbe.
• Közös játékkal választottunk fát magunknak, csukott szemmel is tapogattuk, törzsét átöleltük, felkapaszkodtunk rá.
• A nap végén elkészítettük saját erdei képeslapunkat.

 

 

KÖRNYEZETBARÁT SZOKÁSOK, ÉLETFORMA

               TÉMA:

• Hulladékgyűjtés
• Szelektív hulladék feldolgozás
• Környezetvédelem
• Látogatás a BIOKOM telephelyén

               CÉL:

• Környezettudatos szemlélet kialakítása

Előzmények

  1. Téma: Hulladék vagy szemét?

• A gyerekek elhozzák otthonról mindazt a hulladékot, ami a vásárlás során keletkezett.
• A hazavitt élelmiszerek és tárgyak csomagolóanyagát megtisztítva összegyűjtik és elhozzák a csoportba.
• Egy hétigfolyamatosan gyűjtjük a hulladékokat dobozokban, kosarakban tárolva.
• Közben figyelgetjük, hogy mi minden gyűlik össze.
• Egy hét után kibontjuk a kupacot.
  • Mindenki keresse meg a „saját szemetét”.  Keresgélés közben elmondják, hogy hol vásárolták, mi volt benne.
• Válogatunk, szortírozunk.
• Melyik csomagolóanyag miből van?
• Különválogatjukaz
  • üveget,
  • papírt,
  • fémet,
  • fóliát,
  • műanyag dobozokat,
  • textilt.
• Melyikből lett a legnagyobb kupac? Melyikben lett a legtöbb hulladék? (matematika: összehasonlítás, becslés) Milyen az anyaguk? (tapintással összehasonlítás) Megbecsüljük, hogy melyik lehet könnyebb, nehezebb. Találgatjuk, mi volt benne. Melyiket lehet ismét felhasználni? Mi készülhet belőle? Melyikből tudnánk mi is barkácsolni?
• Kipróbáljuk, melyiket lehet
  • széttépni,
  • eláztatni,
  • szétvágni.
• Mini újrahasznosítás:
  • Mire használhatjuk? Mit csinálhatunk belőle?
    • papír: képeket kivágjuk, papírcsákó, papírforgó, újrapapír, papírmasé
    • műanyag: csíráztatás, palántanevelés
    • dobozok: műanyag flakonok, boltos játék
• Megbeszéljük, hogyan lehetne csökkenteni a csomagolóanyagok mennyiségét.
  • például vászontáskákat, kosarakat viszünk a vásárláshoz
  • a boltos játékhoz mi is készítünk textilhulladékból
• Nézzenek szét otthon is, rajzolják le:
  • mi minden kerül a szemétbe,
  • mi az, ami újrahasznosítható.
• Felkerekedünk, és megnézzük, hol tárolják az óvodában az összegyűlt szemetet.
  • megbeszéljük, hogy mi minden kerül a szemetesbe (például a konyhai „veszélyes” hulladékot elszállítják)

 

2. Téma: Látogatás a BIOKOM telepén

Cél:

• Környezettudatos életvitel megalapozása
• Hulladékgyűjtés, feldolgozás fontosságának megismerése
• Környezethez való pozitív viszony alakítása

Feladat:

• Hulladékfeldolgozás menetének megismerése
• Környezettudatos gondolkodás, szokások megalapozása
• Tapasztalatgyűjtés

Megelőző terv:

• Csoportonként: csomagolóanyagok, hulladékok gyűjtése, játékos hulladékválogatás
• Kupakok összecsomagolása, mérése

Helyszín: BIOKOM telep

Szervezeti keret: középső- és nagycsoportos óvodások

Tevékenység:

• Óvodánk középső- és nagycsoportosait közös kiránduláson visszük el Pécsre, a BIOKOM telepre.
• A telephely nagyságának, rendezettségének megcsodálása.
• Kukásautók, konténerszállító járművek megtekintés, megszámlálása.
• A közösen, egész évben gyűjtött műanyag kupakokat (melyet az óvodából hoztunk magunkkal) átadjuk, megmérjük.
• A hatalmas mérleg kipróbálása, valamennyi csoport megmérése (összehasonlítások: könnyebb/nehezebb)
• Veszélyes hulladékokgyűjtőhelyének megnézése
  • Beszélgetés
  • Beazonosítás formák alapján
  • Melyek a veszélyes hulladékok, miért?
  • Hogyan gyűjthetjük, mit tegyünk vele?
  • Mi milyen veszélyes hulladékkal találkozhatunk?
  • Az óvodából hozott használt étolaj mint veszélyes hulladék
  • Elemek
• Séta az udvaron: hulladék – de nem szemét
  • Mi jut eszedbe, ha azt mondom: szemét? (büdös, kosz, rendetlenség, pfuj, ronda, tele van vele minden, kukásautó, rendetlen emberek)
  • Mit változtatnál meg? Mit tennél?
  • A szemét, ha máshogyan csoportosítjuk, tároljuk hulladék is lehet.
  • Hulladékból gyártott padok, bútorok kipróbálása – Hány kupakból készült?
• A nagy válogató csarnok megnézése
  • Hogyan borítják le az autók a különböző hulladékokat?
    • papír
    • műanyag
    • üveg
    • fém
• Hogyan dolgozzák fel a különböző anyagokat?
  • Futószalagonválogatják a különböző anyagokat.
    • Megnézzük, mi van a „szemét” között.
    • Miért jó, ha különválogatjuk a hulladékot? (Van, ahol a szelektív hulladékba mást is dobálnak - az nem helyes -, azt külön kell válogatni!)
• További válogatás: az oda nem való, más anyagok kiválogatása: pl.: iratokról fém kapocs, üvegről címkék)
• Üvegekszétválogatása: színes és fehér
• Fémek: sok helyet foglalnak – préselik
• Műanyagflakonok, palackok préselése
  • Mielőtt bedobjuk a gyűjtőbe, mi is tapossuk laposra, hogy kevesebb helyet foglaljon.
  • A kupakokat kilyukasztják, mielőtt tömörítik. Mi a különbség a kilyukasztott és a sima tömörítés között?
• Papírokfeldolgozása, tömörítése, bálázása.
  • Saját magunk megmérése a bálához képest. Még nyújtózkodva sem érjük el a magasságát.
• Mi készül az összegyűjtött, feldolgozott hulladékból? Mit tennénk máshogy?
• Megnézzük a kukásautók működését.

3. Téma: Témahét zárása

• Közösen elhatározzuk, hogy ezentúl máshogy élünk, változtatunk szokásainkon. Igyekszünk az óvodában is a hulladékot külön gyűjteni.
• Lerajzoljuk, milyennek képzeljük el a jövőt, ha az emberek szokásai nem változnak, és tovább nőnek a szeméthegyek.
• Újrapapírkészítése
  • Összegyűjtjük az újságpapírt.
  • Előkészítjük az eszközöket:
    • vödör, papíröntő forma, merőkanál, rongyok
• A munka menete:
  • az újságpapírt minél apróbb darabokra tépjük össze, az összetépett papírt a középre rakott vödör vízbe áztatjuk
  • a vízben tovább tépkedjük, gyúrogatjuk (finommotorika fejlesztése), a vizes papírt egy napig állni hagyjuk
  • másnap több, egymásra rakott textil- és újságrétegre tesszük a formákat
  • merőkanállal rámerjük a zúzalékot, tenyerünkkel szétnyomkodjuk a formában, ügyelve, hogy a sarokba is jusson
  • ezután a vizet kiszorítjuk, törölközőt terítve rá, szivaccsal nyomkodva
  • tenyérrel készre nyomkodjuk
  • ha már nem bugyog ki a víz, kettőbe hajtott újságpapírra kifordítjuk
  • a keretet óvatosan levesszük, lassan, időnként megforgatva szárítjuk.
  • az elkészült papírból ajándékot (képkeretet, képet) készítünk
• Sétáink során megfigyeljük az utca, az erdő tisztaságát.
• Van-e elegendő szemetes; mit tegyünk, ha nem találunk?
• Mi történik az erdőben eldobott szeméttel?
• Irodalom:
  • Borika takarít – mese
  • Nagytakarítás a napnál – mese
  • Kassák: Az ószeres dala
  • Nemes Nagy Ágnes: Kukások